A Stanford Egyetem által 2023. február 15-én szervezett AI+Education Konferencia az oktatás jövőjét vizsgálta, annak fényében, hogy az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia) hogyan alakíthatja át a tanítási és tanulási folyamatokat. A rendezvényen a generatív AI-modellek oktatási felhasználásának lehetőségeit, az AI-val gazdagított osztálytermek jövőképét és az AI-edtech (oktatástechnológiai együttmuködés) lehetoségeit vitatták meg. Az előadók hangsúlyozták, hogy az AI nemcsak technológiai kihívásokat, hanem jelentős lehetőségeket is rejt magában, amelyek javíthatják az oktatás minőségét és elérhetőségét, valamint támogatják a tanulók és tanárok hatékonyabb munkáját.

Az AI napjaink technológiai fejlődésének egyik legmeghatározóbb eleme. Szinte minden iparágban egyre nagyobb szerepet kap, beleértve az egészségügyet, a pénzügyet, a szórakoztatóipart és az oktatást is. Az AI képes hatalmas mennyiségű adat feldolgozására és elemzésére, ami lehetővé teszi a különböző rendszerek optimalizálását és az emberi döntéshozatal támogatását. A mindennapi életünket is megkönnyíti: gondoljunk csak az okostelefonok hangalapú asszisztenseire, az intelligens otthonokra vagy a közlekedési rendszerekre, amelyek mind használnak AI-alapú megoldásokat. Az AI nem csupán eszköz, hanem egy olyan forradalmi technológia is, amely alapjaiban változtatja meg a világot.

Minden beszélgetés tanulás

 Az oktatás és a tanulás területén az AI forradalmi változásokat hozott. Tágabb értelemben a mesterséges intelligencia minden jellegű használata tanulás, hiszen bármit is kérdezünk tőle, bármiben is kérünk segítséget, az mindig a gyarapodásunkat, ismereteink gazdagodását eredményezi. Az AI, mint egy univerzális tudástár, képes bármilyen kérdésünkre választ adni, legyen az tudományos, kulturális, technikai vagy akár hétköznapi téma. Használata során folyamatosan új információkat szerzünk, amelyek hozzájárulnak általános műveltségünk növekedéséhez. Például, ha egy történelmi eseményről érdeklődünk, részletes leírást adhat az adott eseményről, annak okairól és következményeiről, ezáltal mélyítve a történelem iránti ismereteinket. Még akkor is, ha teljesen hétköznapi vagy személyes problémáinkról folytatunk vele beszélgetést, tanulunk valami újat. Ha például valaki tanácsot kér az AI-tól egy egészséges étrend kialakításához, az nemcsak konkrét javaslatokat adhat, hanem magyarázatokat is, amelyek segítenek megérteni, miért fontosak bizonyos tápanyagok, hogyan hatnak a szervezetre, és milyen élettani folyamatokat támogatnak. Ez a tudás később is hasznos lehet, amikor az egyén saját döntéseket hoz az egészségével kapcsolatban.

 Szűkebb értelemben az AI mint tanulási, oktatási eszköz kimondottan az iskolai tanulmányok kísérője és segítője lehet, mind a tanulók, mind a tanárok számára. Képes személyre szabott tanulási programokat készíteni, amelyek figyelembe veszik a diákok egyéni igényeit és képességeit. Például, ha egy diák nehezen érti meg a matematikai fogalmakat, az AI olyan gyakorlatokat és magyarázatokat kínálhat, amelyek az adott diák tanulási stílusához igazodnak. Továbbá azonnali visszajelzést nyújt a diákok számára, segítve őket a hibák gyors felismerésében és kijavításában.

 A tanárok számára az AI olyan eszközöket biztosíthat, amelyek megkönnyítik a tananyag előkészítését és a tanítási folyamatot. Képes elemezni a diákok teljesítményét, azonosítani a tanulási nehézségeket és javaslatokat tenni a hatékonyabb oktatási módszerekre. Emellett segítségével a tanárok új, innovatív tanítási módszereket is kipróbálhatnak, például interaktív, játékos tanulási formákat, amelyek növelhetik a diákok motivációját és érdeklődését. Bárcsakaz emberek is így gondolkodnának!

AI – tárgyszerű, rendszerező,lényegre törő

 Amikor először ismerkedtünk itthon a mesterséges intelligenciával, rögtön arra a felismerésre jutottunk, hogy válaszai rendkívül összeszedettek, rendszerezettek és relevánsak; az lenne a kívánatos, hogy az emberek egymás közti beszélgetése is ilyen legyen. Általános tapasztalatunk lehet ugyanis, hogy amikor elindul egy beszélgetés két fél között, pillanatok múlva már nem a felvetett témáról van szó, hanem minden mondat utolsó szavába kapaszkodva újabb és újabb kérdéskörbe vágunk.

 Az AI hatalmas mennyiségű szöveges adatból lett kiképezve, amely különböző témákat, stílusokat és beszédmódokat tartalmaz. Ez a képzés lehetővé teszi, hogy az AI felismerje a releváns információkat és struktúrákat a válaszokhoz, továbbá olyan algoritmusokat és heurisztikákat használ, amelyek segítenek azonosítani a kérdés szempontjából releváns információkat és elkerülni a mellébeszélést. Az algoritmusok képesek priorizálni a kontextust és a relevanciát, így biztosítva, hogy a válasz a lehető leginformatívabb és a leginkább lényegre törő legyen. Az AI minden kérdést egyenként, önállóan dolgoz fel, és nem befolyásolják érzelmek, személyes tapasztalatok vagy figyelemelterelések. Ez lehetővé teszi, hogy az AI mindig a kérdésre fókuszáljon, és ne térjen el a tárgytól. Az AI nyelvi modelljét úgy alakították ki, hogy a válaszokat logikus sorrendben és jól felépítve adja meg. A modell a természetes nyelv struktúráját követi, amely biztosítja, hogy a válaszok koherensek és érthetőek legyenek.

 Ezzel szemben az emberi beszédet sokszor az érzelmek és a szubjektivitás, a korlátozott információkészlet, a nehézkes információfeldolgozás, az egyedi, berögzött kommunikációs stílusok

befolyásolják, sőt határozzák meg. Gondolkodásunknak, illetve beszédünknek ez óriási hibája, ami rengeteg baj forrásává válik mind egyéni, mind közösségi életünkben. Ez azért szomorú, mert egyáltalán nem erre lett tervezve az agyunk, hanem rendkívül pontos és gyors felfogásra, elemzésre és lényegi, hatékony válaszadásra. Nem túlzott elvárás ez?

AI – az emberi agy utánzata

Az AI működését több tekintetben is az emberi agy folyamatairól mintázták. Ezek közül két fontos elem a neurális hálózatok és a tanulás folyamata.

 A mesterséges neurális hálózatok (ANN) alapötlete az emberi agy neurális hálózatából származik. Az emberi agyban a neuronok összekapcsolódnak szinapszisokon keresztül, ahol az elektromos impulzusok áthaladnak, hogy információt továbbítsanak és dolgozzanak fel.

Hasonlóan, az ANN-ekben mesterséges „neuronok” vannak, amelyek rétegeken keresztül kapcsolódnak öszsze és adatokat dolgoznak fel. Minden mesterséges neuron kap bemeneteket, amelyeket súlyozott összegekkel kombinál, és egy aktivációs függvény segítségével dönt arról, hogy az eredményt továbbküldje-e a következő rétegbe. Az AI-kutatók az emberi agyról szerzett ismereteket használták fel arra, hogy megértsék, hogyan hozhatnak létre hatékony mintázatfelismerő rendszereket, amelyek képesek komplex adathalmazokban rejlő információkat kinyerni.

A másik fontos hasonlóság a tanulás folyamata. A tapasztalatok alapján az emberi agyban a tanulás során a neuronok közötti kapcsolatok erősödnek vagy gyengülnek. Ezt a szinaptikus plaszticitásnak nevezett jelenséget a mesterségesintelligencia-rendszerek is próbálják utánozni a gépi tanulási algoritmusok révén. Az AI-rendszerek, különösen a mély tanulási modellek, nagy mennyiségű adatot használnak fel a tanuláshoz. A modellek az adatokban található mintázatok alapján optimalizálják a súlyokat a hálózaton belül, hogy javítsák előrejelzéseik pontosságát. A folyamat során a rendszer fokozatosan „tanul”, hasonlóan ahhoz, ahogy az emberi agy ismétlés és gyakorlás révén egyre jobban képes egy feladatot elvégezni.

De vajon nem éppen az agyunk még nagyobb mértékű pihentetését, a gondolkodási folyamat kevesebb gyakorlását segítjük elő azzal, hogy a mesterséges intelligenciával végeztetünk el feladatokat? Ez az aggodalom alaptalan, mert már csak azáltal is, hogy minden AI generálta anyagot átnézünk (ami elengedhetetlen), rengeteget tanulunk a szisztematikus, tématartó kommunikáció jellemzőiről.

Becsületesen vagy tisztességtelenül?

 A diákok a mesterséges intelligencia segítségével többféle módon is csalhatnak az oktatásban. A generált tartalmak vagy gépi parafrázis eszközök használatával esszéket vagy beadandókat készíthetnek megfelelő forrásmegjelölés nélkül, ami plágiumhoz vezet. Az AI-alapú eszközökkel, például rejtett fülhallgatókkal vagy okosórákkal, valós idejű információkat vagy segítséget kaphatnak a vizsgák során. Automatikus esszéíró eszközökkel koherens és kontextus szempontjából releváns szövegeket hozhatnak létre, így a diák eredeti hozzájárulása nélkül készülhetnek el az írásbeli munkák. Algoritmusokkal próbálkozhatnak a lehetséges vizsgakérdések vagy válaszok elemzésével és előrejelzésével, ezáltal tisztességtelen előnyhöz jutva. Emellett az AI használatával hamis profilokat is létrehozhatnak, lehetővé téve, hogy mások végezzék el helyettük a feladatokat vagy a vizsgákat.

Létezik azonban számos módja a becsületes és hasznos felhasználásnak is. A tanulók számos módon használhatják a mesterséges intelligenciát a tanulás és kutatás támogatására. Az intelligens keresőmotorok, adatbázisok és virtuális asszisztensek segítségével információkat gyűjthetnek, elmélyíthetik kutatásaikat, és jobban megérthetik a témaköröket. A nyelvi fordítóeszközök segíthetnek a diákoknak a kevésbé ismert nyelveken lévő tartalmak megértésében és kommunikálásában. Az oktatási alkalmazások a tanulási stílusukhoz igazodva személyre szabott gyakorlást és fogalmi megerősítést nyújtanak. A programozás és kódolás elsajátításában az intelligens eszközök javaslatokat tehetnek, hibákat azonosíthatnak és magyarázatokat nyújthatnak a kódolási fogalmakhoz. A beszéd-szöveg vagy szöveg-beszéd alkalmazások segíthetik a fogyatékkal élő diákokat, így az oktatási tartalmak hozzáférhetőbbé válnak. Az intelligens eszközök segíthetnek a diákoknak az időbeosztásuk megszervezésében, emlékeztetők beállításában és az idő hatékony kezelésében, ezáltal növelve a termelékenységet.

A diákok az intelligens technológiákat nagy adathalmazok elemzésére is használhatják, elősegítve az adatvezérelt kutatást és kísérletezést különböző tudományterületeken.

És a Természetes Intelligencia…?

A mesterséges intelligencia létezése és működése álljon előttünk újabb bizonyítékaként annak, hogy tudásunk határtalan fejlődésével a rendszerezett gondolkodás elsajátításával, talán egy kicsit közelebb kerülhetünk annak belátásához is, hogy az AI-n túl létezhet egy magasabb „Természetes Intelligencia” is, aki írott kinyilatkoztatást is adott önmagáról, gondolkodásáról, cselekvéséről. Talán érdemes lenne Őt is megkérdeznünk életünk leghétköznapibb és legnagyobb kérdéseiben? Ehhez még számítógépre, okostelefonra sincs szükség! Csak egy Könyvre!

Kiss Péter középiskolai tanár